dc.contributor.editor | CASSIS, Youssef | |
dc.contributor.editor | WÓJCIK, Dariusz | |
dc.contributor.other | BOLDIZSÁR, Anna | |
dc.contributor.other | PAVELKA, Alexandra | |
dc.date.accessioned | 2020-10-19T13:30:20Z | |
dc.date.available | 2020-10-19T13:30:20Z | |
dc.date.issued | 2019 | |
dc.identifier.citation | Budapest : Pallas Athéné Könyvkiadó., 2019 | en |
dc.identifier.isbn | 9786155884504 | |
dc.identifier.uri | https://hdl.handle.net/1814/68655 | |
dc.description.abstract | A modern történelem legsúlyosabb pénzügyi válsága, úgy tűnik, alig zavarta meg a globális pénzügyek földrajzát. A világ nyolc vezető pénzügyi központját a válságtól számított 10 évvel később továbbra is ugyanazok a térségek alkotják, csupán eltérő sorrendben. A válság előestéjén New York, London, Tokió, Frankfurt, Párizs, Hongkong, Szingapúr és a Zürich-Genf együttes vezette a globális pénzügyi központok rangsorát, e csoport pedig az elmúlt időszakban csupán egy új szereplővel, a Sanghaj-Peking együttessel bővült. Látszólag ugyanígy egy másik jelentős esemény, a Brexit-szavazás hatására sem tűnik úgy, hogy sokat változna az eddigi rangsor. A 2018-as Brexitről szóló tárgyalásokkal és London szerepének jelentős csökkenésével azonban most több elemző szerint is új lehetőségek nyílnak arra, hogy e nemzetközi pénzügyi központok újradefiniálják szerepköreiket. A kézben tartott kötet szerzői, Youssef Cassis, a firenzei Európai Egyetemi Intézet (EUI) gazdaságtörténeti professzora, és Dariusz Wójcik, az Oxfordi Egyetem gazdaságföldrajz professzora szerint emellett számos kihívás is hozzájárul ahhoz, hogy a közeljövőben a világ vezető pénzügyi központjainak pozíciójában változások történjenek. E hatások pedig csak részben adódnak a technológiai fejlődés következményeiből, a fintech előretöréséből, a pénzügyi szektorra és intézményekre vonatkozó új szabályozásoknak is kiemelt szerepe van. Vajon a pénzügyek területiségének eddigi változásai tényleg ennyire kismértékűek voltak? Mi rejtőzik a nemzetközi pénzügyi központok hierarchiájának lassú átrendeződése mögött? Újra tudnak-e éledni a kedvezőtlen és a gyorsan változó körülmények között e rangsort vezető központok, vagy épp ellenkezőleg, képtelenek lesznek ellenállni a hanyatlásnak? Jelen kötet a TOP10 város esetében ilyen és ehhez hasonló kérdéseket értékel, kitérve e térségek gazdaságtörténeti előzményeire és tágabb régiójukban elfoglalt szerepköreik alakulására. | en |
dc.description.tableofcontents | -- 1. Bevezetés: Globális történelmi szemszögű áttekintés, Youssef Cassis
-- 2. New York: Továbbra is egy - ha nem ,,a'' - kiemelkedő nemzetközi pénzügyi központ marad, Richard Sylla
-- 3. London: Hanyatlás, felépülés és új kihívások - De továbbra is az élen, Richard Roberts
-- 4. Párizs: Lehetőség a nemzetközi pénzügyi központként történő újjászületésre, Laure Quennouëlle-Corre
-- 5. Frankfurt: Az ellenálló képesség története a válság idején, Eike W. Schamp
-- 6. Zürich és Fenf: Az aranykor vége, Tobias Straumann
-- 7. Hongkong, Sanghaj és Peking: Kínai vetélytársak a globális pénzügyi központ vezetésére, David R. Meyer
-- 8. Szingapúr: Ázsiai piacok összekötése a nemzetközi pénzügyi rendszerrel, Karen P. Y. Lai
-- 9. Tokió: Globális pénzügyi központként továbbra is a teljesítőképessége alatt, Sayuri Shirai
-- 10. Következtetések: Globális áttekintés földrajzi szempontból, Dariusz Wójcik és Theodor F. Cojoianu | en |
dc.language.iso | hu | en |
dc.publisher | Pallas Athéné Könyvkiadó | en |
dc.title | Nemzetközi pénzügyi központok : a globális pénzügyi válság és a Brexit után | en |
dc.type | Book | en |